Képregényes Budapest

Képregényes Budapest

Interjú Fekete Danival

2017. május 08. - Képregényes Budapest

Volt szerencsém interjút készíteni Fekete Dani képregényíróval és rajzolóval, akinek a munkásságát már az Egy akatsukis élete óta követem. A vele folytatott  beszélgetésemet az alábbiakban olvashatjátok. Daniról és a jelenleg futó, Széles Mosoly című képregényéről még  többet megtudhattok saját weboldalán http://www.szelesmosoly.hu  -n, illetve keressétek a Facebook-on is.  

  • image-1-2.jpgMióta foglalkozol képregényekkel? 
  • F.D.: Hmm Maga az alkotási folyamat?
  • Úgy mióta olvasol, gyűjtessz, mióta kerültek bele a képregények az életedbe?
  • F.D.: Ami így legelső alkalom eszembejut, mikor még 8 éves koromban kórházban voltam, akkor kaptam sorra a képregényeket, ilyen Spawn, Star Wars meg Pókember, stb. Akkor nagyon megtetszett.Viszont ilyen klasszikus gyűjtő sosem voltam,voltak ilyen gyűjtői szenvedélyeim, de a képregény az valahogy mindig kimaradt. Főleg, hogy hamar képbejött az online világ,ott meg értelem szerűen azt olvasom amit szeretnék , a manga dolgok húztak nagyon erre az érdeklődési pályára. A Naruto, azt nagyon sokáig olvastam, követtem a mangát évekig, most pedig a One piece-t, azt abszolút imádom. Annyi inspirációt ad,hogy valami eszméletlen.
  • És a mangával mikor kezdtél el kb foglalkozni?
  • F.D.: Azt mondja,hogy 2007 - 2008 környékén.
  • Aha Értem és Mikor kezdtél te bele a saját képregényeid írásába, rajzolásába, így az alkotói munkába?
  • F.D.: A jelenleg kiadott mű elkészítése az 2012 februárjában indult, 2012. február elsején készítettem el a legelső oldalt. Viszont már gimnáziumban is rengeteg olyan füzetem volt ami tele volt karakterkoncepciókkal.Annak idején ugye csináltam az Egy akatsukis életét azt 2008-tól 2011-ig. 
  • (arra emlékszem sok ismerősöm imádta) 
  • F.D.: Mai napig annyiszor visszahallom,nagyon durván mondják vissza az idézeteket. Ezt 2008-2011 között volt,  és már az alatt is rengetegszer csináltam a jelenlegi képregénynek a koncepcióit,mert már hosszú ideje terveztem. Az Egy akatsukis életénél egy kicsit kötött voltam, mert az egy paródia, egy meglévő alapanyagból kellett dolgoznom és már alig vártam, hogy valami olyat csináljak ami csak az enyém és bármit csinálhatok vele. 
  • És egyébként ezt a környezeted hogy fogadta?Mármint azt,hogy el kezdtél foglalkozni a képregényes szubkulturával, aztán,hogy el kezdtél alkotni is. Mondjuk családod, barátaid?
  • F.D.: Családom az nagyon befogadó típus, tehát mai napig mindenben támogatnak, már a legelső pillanattól kezdve. Támogatnak, meg ugye rengetegszer voltak szinkronhangok az Egy akatsukis életében. Anyummal mai napig nézek animéket, mangákat, a One Piece-t is vele szoktam nézni . Ja annak idején a Dragon Ball ment mindig anyummal leültünk délután időre pontosan és akkor néztük,meg nem is tudom mik voltak akkor pontosan Sailor Moon… 
  • (meg a Pokémon)
  • F.D.: Candy, Pokémon igen. 
  • (Candy hogy eltűnt)
  • F.D.: Volt az Ezüst nyíl, az volt a legelső animém, azért haragszok anyumra, fogalmam sincs mennyi idős voltam, olyan 6 éves talán, akkor nézette meg velem. És hát nem tudom, hogy nem esett le neki, hogy ez a vérben fetrengő kutyák a medvék ellen… 
  • (nem éppen kisgyereknek való)
  • F.D.: Még mai napig ha visszanézem kiráz a hideg a nosztalgiától, és ,hogy ööö hova akartam kilyukadni?
  • Hogy akkor befogadó a családod. És a barátaid? Ők is támogattak? vagy volt egy-két negatív hang?
  • F.D.: Szerencsére azért a barátaim is abszolút toleránsak voltak, hát azért mindig úgy válogattam meg a barátaimat. És,hogy sose volt olyan, hogy úristen miért csinálom ezt a hülyeséget, hanem inkább pont,hogy motivláltak. Persze voltak az érdekbarátok, akik azért jelentek meg, mert, hogy hú hát tegyél be szinkronhangnak meg ilyesmi…
  • Szóval így összességében nem volt így gondod, hogy mondjuk ellenezték vagy megszóltak volna? 
  • F.D.: Nem, abszolút nem. 
  • Hú, akkor szerencsés vagy!
  • F.D.:Igen, sőt egyébként gimiben osztálytársaimnak még fel is csillant a szeme, hogy ezt csinálom, egyet megnéztek és akkor folyton  cseszegettek, hogy mikor csinálom már a folytatást.Volt olyan, hogy még a házimat is megírták inkább, hogy otthon ne kelljen semmit csinálnom, hanem csináljam a sorozatot, úgyhogy abszolút szerencsés voltam ilyen szempontból.
  • Ez tényleg jó. És a jelenlegi munkádhoz mi adta az ötletet ,inspirációt? Az előbb említetted a One Piece-t, az volt csak, vagy még volt valami más is?
  • F.D.:  Én azt mondom,hogy mindenből szerzem az infókat, tehát mit tudom én egy 60% a filmekből, 40%-ban a való életből. Rengetegszer volt, olyan,hogy mentem suliba, buszon nézelődtem ki az ablakon ilyesmi. Nagyon megfigyelő típus vagyok és, hogy tényleg az embereknek a jellemét is nagyon szeretem beépíteni. Imádom az emberi jellemet, tehát annyi kiskapuja van meg rejtelme, hogy valami eszméletlen… (ühü) Tehát egy teljesen komplett összerakott rendszer, úgyhogy tényleg minden adja nekem az inspirációt, mindent szeretek beépíteni.
  • Ez szuper! És volt vagy van-e egyáltalán olyan meghatározó alak az életedben aki hatással van  vagy volt így az alkotásodra?vagy annyira támogatott, hajtott,hogy még  jobban nyomattad ,hogy rajzolnom kell, csinálnom kell,nekem ez az utam? Tulajdonképpen volt-e egy “mozgatórugód”?
  • F.D.: Érdekes dolog számomra, fogalmam sincs ennek mi lehet a háttere, de nekem sosem volt művészi példaképem.Tehát, hogy én sose akartam azt, hogy X meg Y milyen jól csinálta a művét, akkor én is olyat akarok csinálni. Van a One Piece, imádom, de sose szeretném úgy csinálni ,hogy ahhoz hasonlóan feleljek meg, hanem inkább az ottani ötleteket formálom át az enyémre. Ez tényleg inspiráció és nem akarom plagizálni ezeket a dolgokat. Inkább az, hogy beépítek… Inkább különböző életterületeken voltak példaképeim.
  • Értem.
  • F.D.: Szóval nem nagyon volt. Főleg azért sem, mert  azt végképp utálom mikor erőszakkal próbálják megmondani, hogy figyelj ezt így meg úgy meg amúgy. Lehet emiatt is rögzült ez belém, hogy nem igazán szeretném, hogy más művére hasonlítson az enyém.
  • Mondjuk én ebben egyetértek Veled. Szóval szerintem sokkal jobb, hogy így saját magad vagy és nem pedig valaki formál.
  • F.D.:Ugye? Így sokkal inkább a tiéd lesz az alkotásod.
  • Igen, egyetértek. És azt kérdeztem már, de akkor a Széles Mosolyhoz az inspiráció a One Piece volt főleg?
  • F.D. : Ha jól emlékszem teljesen az elején nem, ott inkább kicsit a Naruto volt meg még nem is tudom mik mentek még akkoriban. Így amikor el kezdtem csinálni a képregényt és visszatekintettem, akkor jöttem rá, hogy az X-men meglepő módon inspirálta így tudat alatt, mert rengeteg karaktert visszalátok benne a későbbiek során. Akkor a Star Wars ilyeneket tudnék mondani. Nem tudom. One Piece, Star Wars , X-men. Leginkább ezt mondanám.
  • Ühüm.Értem. És hogyan jött a címe?
  • F.D.: Ezen nagyon sokat gondolkoztam. Érdekes módon az Egy akatsukis életénél jött az ötlet,hogy mi legyen a címe, viszont itt már nehéz volt. Ilyen abszurd dolgok is voltak,hogy Smiley Osztag meg Mosolypofa… Nagyon szeretek önirozálni a műveimben, és hát direkt nem akartam olyan címet ami erőt sugároz,hanem ami inkább olyan, ami olyan szinten lazaságot, bénaságot sugalljon.. Egyébként a címe is azért lett például rózsaszín…Egy az,hogy felkapja rá a fejét az ember, hogy hát ez szokatlan, kettő az, hogy ez sugallja, hogy ez komolytalan. Ugye nem abban az értelemben komolytalan, hogy ezen széjjel fogod hahotázni magad, hanem,hogy nem kell vérkomolyan venni, hanem ez egy könnyed dolog. 
  • Ez jó.  És  van-e kedvenc karaktered, vagy tudsz-e valamelyikkel azonosulni?
  • F.D.: Érdekes módon talán az egyik női karakteremet mondanám kedvenc karakternek, Ladyt.
  • Én rászavaztam a honlapon, nekem is ő  akedvenc karakterem
  • F.D.:Egyébként őt nagyon sokan szeretik, sok pozitív visszajelzést kapok, de egyenlőre az Alpha az abszolút favorit…
  • Igen ,azt néztem. Megnéztem a szavazás állását és láttam,hogy Alpha utána jött Lady és így umm nem sokkal van lemaradva... 
  • F.D.:Igen, igen és nekem ez fura, lehet, azért, mert az Alpha az nagyon hasonlít rám, és azért sem a kedvencem. Lady-ben ugye azt látom, hogy egy teljesen más jellem és nagyon szeretek olyannal dolgozni, hogy milyen lenne ,ha én is olyan lennék. Valószínűleg nem ilyen. Meg azért valószínűleg így a vonzalom is , a kémiai, ha mondhatom ezt kémiai vonzalom az ellentétes nemű karakterem irányába .És mondom a potenciál miatt is szeretem nagyon. Én rengeteg potenciált látok a karakterében.
  • Igen. Változtatnál-e valamit az alkotásaidon? Vagy van-e valami  amit másképp csinálnál, mint ahogyan már csináltad?
  • F.D.: Olyan szempontból nem csinálnék máshogyan,hogy hogyha mit tudomén a legelső fejezetben ki kéne javítanom valamit, vagy ilyesmi, akkor azt mondanám,hogy nem. Nem, az maradjon úgy,mert soha többé nem akarok ahhoz nyúlni, örülök,hogy eljutottam idáig. Iszonyat lusta ember vagyok és azért is választottam egyébként alakváltó világot, mert gyűlölök egy dolgot 100x lerajzolni. Ezért is váltják egymást a ruháik, stb. Meg, mint ahogy mondtam, hogy nem szeretem vérkomolyan venni a dolgot, még kicsit talán szándékosan is szoktam bakikat ejteni. Tehát,hogyha épp megrajzolok egy panelt,már épp csak befejeztem és látok rajta egy kis pici hibát, akkor úgy vagyok vele az legyen benne, mert ez is azt sugallja, hogy mindenki tud hibázni. Ez teljesen benne van a pakliban,hogy bárkinek lehet bármiben hibája és utána ezt is egy ilyen kis mondanvialónak próbáltam belerakni.. És talán az ami nagyon zavar  a nevek…
  • Igen? 
  • F.D.: Amikor elkezdtem kicsit még angolosabb volt.  Példáié az Alpha, hogy még az is ph -val is van írva, meg Lady, Pyro , stb. Most már ahogy haladok tovább a sztoriban, egyre több a magyar név. Nagyon imádom a magyar nyelvet, kifejezés módját, szinonímákat, stb. Akkor már inkább a neveken szeretnék változtatni. 
  • Ez érdekes. És magadat, mint alkotó hogyan definiálnád? 
  • F.D.: Húúha. Próbálj nekem légyszi kicsit alkategóriákat mondani, hogy hogyan definiáljam magam, mik szerint,mert magamról nehezen  beszélek. 
  • Tehát mondjuk te az a típus vagy aki elvonul a kis elefántcsonttoronyba és te ott vagy tudod ez a tipikus művész. Én vaygok a művész, el a világomban…
  • F.D.: Az elfogult művész?Befordult vagy nem is tudom milyen szót szoktak rá mondani..
  • Igen
  • F.D.: Ez egy nagyon jó kérdés. Ezt azért nem sűrűn szoktam megkapni. Ha az alkotási folyamatot nézem, akkor nagyon muszáj teljesen kikapcsolnom a külvilágot. Tehát még megvan a szokásos pózom is, hogy hogy rajzolok, fel a lábat az asztalra, zene be és akkor ne szóljon hozzám senki. Viszont ez egy nagyon széles skálájú válasz lenne, próbálom rövidre fogni. Azt is mondhatnám,hogy mennyire hat rám a külvilág, hogy beleszólhatnak-e… Azt szeretem, hogy ha elmondják őszintén a negatív véleményt …
  • ühüm
  • F.D.: … Mert értelem szerűen ugye abból tanulok, de azt utálom amikor kioktatnak ,gyűlölöm. És azért összességben azt mondanám, hogy befogadó alkotó vagyok. Engedek a nézői, olvasói véleményeknek is. Így tudnám definiálni magamat.
  • Értem. És akkor ezt már megtudtam, hogy gyűjtessz-e képregényeket. Akkor azt mondtad, hogy nem vagy gyűjtő.
  • F.D.: Hát ö minimális  gyűjtő vagyok. 
  • Minimális? 
  • F.D.:  Azért egy-kettő dolog van. Ugye sok magyar képregényes ismerősöm van, tehát már csak így gesztusból szoktam megvenni egy-egy darabjukat, de annyira nem vagyok gyűjtő. Tényleg sajnos úgy nőttem fel, hogy az online világ, megszoktam azt, hogy online el tudok olvasni dolgokat, ha azt mondhatom, akkor online gyűjtő vagyok . A Naruto mangákat anno mindig letöltögettem és az egész kollekció megvolt a gépemen, de ennyire vagyok gyűjtő. 
  • Ismerős. Jársz -e képregényes eseményekre? Hogyha igen, akkor milyen gyakran és akkor melyikekre? 
  • F.D.: Most már ott tartok, hogy szinte mindegyikre. Konkrétan a március, április abból állt, hogy minden hétvégém be volt táblázva ezek miatt. A Mondocon az a legalapvetőbb, arra mindig megyek, de most már inkább a Képregénybörze, Képregényfesztivál.. Akkor vidéken is nagyon sok szokott lenni. Volt olyan, hogy elhívtak ilyen klubdélutánra vagy nem is tudom mit mondjak, ilyesmi. Suliknak voltak ilyen animés klub délutánjaik azokra elhívtak. Vannak ilyenek, Animepiac… Nagyon sok van mostanában.
  • Ez a KomPót!
  • F.D.: Igen, az az! 
  • Meg láttam a Corvinba zárt szellem meg ilyen eventjei…
  • F.D.:Igen, az is rengeteg van. Tényleg most már annyira beépült az animeszubkultúra,hogy brutál sok van. Már kb. válogatnom kell, hogy mire menjek.Meg most egybéként a connal egy időben van a Szombathelyen is. 
  • Megy ugye a PlayIT-kre is  azért már kimennek animések, képregényesek, már ez isígy, a gamerek meg képregényesek kezdenek összeforrni 
  • F.D.: Igen , igen  Meg conon is egyre több a gamer.
  • Mennyire vagy jelen a közösségi médiában? Azt tudom, hogy van egy Facebok oldalad, de például Instagram, Twitter, Snapchat, ilyenek?
  • F.D.: Azért nem szeretem a sok ilyen oldalt, mert rengeteg munka van velük. Például van egy Youtube csatornám is, és azt olyan szinen nem szoktam töltögetni… Örülök, hogy már csak a Facebook oldalra van időm,úgyhogy egyenlőre csak így a Facebook oldallal vagyok úgy, hogy  na ottprezentálok mindent. Meg amúgy az is szerintem a keménymag, így az emberek nagy része leginkább Facebook-on szokott körülnézni.
  • Meg ugye most a csoportot kibővítetted, hogy lett egy ilyen nyilvános oldal is.
  • F.D.:Igen, igen, igen.
  • Meg azt írtad is, hogy ide fogod majd inkább töltögetni a dolgokat
  • F.D.:Hát egy jó ideje már megy ez az oldal. Viszont ki kéne terjeszteni egyéb irányba. Ez a konkrét weboldal is egy éve van csak. Mert sokan mondták, hogy mégis legyen egy weboldal, ahol fent van minden. Tehát abszolút a Facebookban látom a jövőt, mert kell az impulzus az emberekkel, hogy reagálhassanak, hogy ő ezt szeretné vagy a vélemény, kell az ide-oda passz, a kommunikáció az olvasók között. Úgyhogy a Facebook...
  • Facebook, Értem. És egyébként a Facebook  mennyit tesz hozzá az ismertséged növeléséhez? Hogy vetted észre ,hogy mióta mondjuk fent vagy Facebook-on növekedett a rajongó táborod? Jobb lett a kapcsolatod a rajongókkal? Vagy igazából annyit nem tett hozzá, hogy mondjuk ilyen számottevő legyen. 
  • F.D.: De, szerintem nagyon sokat tesz hozzá. Jó mondjuk csak nagyjából tudom belőni, mert azért rengeteg rajongónak nem tudom megmondani az eredetét, hogy honnan miképp indult. Nagyon sokan vannak olyanok, akik mintha teljesen el lennének zárkózva a Facebook-tól. Volt olyan emberke, aki nyáron vagy nem is talán karácsonykor jött oda hozzám, hogy mi a Leo és Elton, mert nem ismerte, pedig tavaly március 26-én jött ki. Mert, hogy Ő imádta az Egy akatsukis életét, végig nézte, és,hogy erről nem hallott meg minden. Szóval vannak olyanok, akik abszolút el is vannak zárkózva ettől a Facebook világtól…Azt sem tudom honnan hallják meg ,hogy ha van valami. Úgyhogy nagyon vegyes. Hát szerintem hogyha be kéne lőnöm számokkal, akkor azt mondanám,hogy 60-65% az, aki a neten szerezte meg az információt a Széles Mosollyal kapcsolatban vagy ilyesmi, és van a maradék az a 35-40, aki meg így conokon vesz észre dolgokat. 
  • Értem. És milyen egyébként a kapcsolatod a rajongóiddal? Abszolút pozitív vagy nem tudom voltak konfliktusok? Vagy mennyire vagy nyitott feléjük?
  • F.D.: Ez egy nagyon rossz pontom, hogy brutálisan nyitott vagyok feléjük. Kicsit már túl toleráns ember vagyok. Tényleg aranyosak amikor odajönnek, érdeklődnek meg stb., de elfelejtik, hogy nekem ez munka.
  • Igen.
  • F.D.: Van rengeteg olyan emberke aki úgy jön oda, hogy  mond két szót megáll és várja ,hogy történjen valami, és van olyan, hogy fél con napot ott tölti a pultom mellett, hogy várja,hogy beszéljünk,csináljuk ezt, csináljuk azt , közös kép, stb. És hát sajnos ez így nem megy, mert egy az, hogy eltömíti a forgalmat, kettő az hogy tényleg nem tudok mindig mindenkire figyelni…
  • Igen, igen , igen…
  • F.D.:… Másik meg az, hogy nem is tudom lassan 10 éve járok már a conra,így rengeteg olyan ismerősöm lett már conon, akikkel csak ott tudok találkozni. Néha azért velük is szeretnék váltani egy-két szót .
  • Persze, ez érthető
  • F.D.:…úgyhogy én irányomból pozitív, tehát nagyon ritkán nagyon ritkán szoktam azt mutatni, hogy menj innen légyszives. Sajnos vannak olyanok, akik kihozzák belőlem. Nagyon sok a pofátlan ember. Egy konkrét rossz példát, tudok -e mondani, hát ez az érdekbarátok sajnos . Az Egy akatsukis életét is emiatt hagytam abba, hogy volt egy nagyon nagy törésem.
  • És kb. mekkora a rajongó táborod? Be tudod-e saccolni esetleg?
  • F.D.: Annak idején, amikor az Egy akatsukis életének a csúcsán voltam, volt egy blogom és az mérte a dolgot, akkor volt ö 600 valahány ezres a blogon a látogatottság, 680 valami. Viszont nem tudom azóta stagnál-e ,vagy csökkent vagy nőtt. A Facebook like-ok alapján nagyon nehéz belőni, az nagyon kevés, 1000 -1000 valamennyi és logikus is, ami az online ingyen van naná, hogy sokkal könnyebben rákap az ember… Így viszont mivel ezt meg kell vásárolni jóval kisebb a rajongótábora is,mert ugye aki nem veszi meg az nem is nagyon ismeri
  • Igen.
  • F.D.:  Facebookon meg csak olyan dolgok vannak, amik ilyen kis morzsa, azzal meg nem igazán lehet lekötni az embert. Nem tudom,hogy most úgy mi van. Meg nagyon sok embertől hallom, hogy mit tudom én egy hónapja kezdte el megnézni az Egy akatsukis életét, akkor ismerte csak meg, most szerette meg… A csúcsán így egy félmilliós nézettség biztos volt nem tudom hogy most…
  • Szerintem még megvan,mert még a régiek is szeretik, ebben biztos vagyok. Magamból indulok ki. Meg nekem még van még barátom aki így mondja meg hoz fel, emlékszem ,hogy betett pont volt csoporttársam Az egy akatsukis életéből  emlékszem vizsgaidőszakokra nekünk is így volt meg japán szakon bejött. 
  • F.D.: Az ilyeneket jó mindig hallani. Ó még hogyha annyit hozzátehetek egy rövidke kis sztori, tavaly nem tavalyelőtt születésnapomra írt Facebook-on egy leányzó, hogy Boldog születésnapot, nagyon hosszan, hogy szereti az Egy akatsukis életét ilyesmi. Gyanús volt, hogy nagyon csúnyán írt, alig lehetett kibelezni, hogy miről van szó.. Leesett, hogy ez Google Translate-tel van fordítva…
  • Azta! 
  • F.D.:És megnéztem a leányzót, hogy tartózkodási hely Mexikó …Utána kérdeztem,hogy micsoda. És kiderült, hogy első pár rész le lett fordítva angolra , hogy felirattal el kezdte nézni, megszerette és innentől kezdve magának fordította le. Nem tudott semmit magyarul csak Google Translate-tal próbálta értelmezni.. Annyira megszerette,hogy felvette velem a kapcsolatot…
  • Dejó!
  • F.D.: Ez így nagyon durva amikor elmondhatom magamról, hogy Mexikóban van rajongóm
  • Vagy lehet nem is egy! 
  • F.D.: Ja igen, tehát még vagizott is kint,hogy velem beszélget, akkor valszeg többen is vannak! Azóta egyébként Oroszországból is írt valaki tök ezzel a hasonló dologgal, úgyhogy nagyon durva az ilyenért azért tényleg nagyon örülök.
  • Azt elhiszem erre büszke lehetsz. És külföldi rendezvényeken vettél már részt? Ha nem, akkor tervezed-e?
  • F.D.: Még nem vettem részt. Először mindenképp szeretném lefordítani , valószínüleg az angol lenne a logikus. Pont egy hete, két hete egy jó barátom lefordította az első fejezetet angolra, az el is érhető , majd kint lesz Facebook oldalon is a linkje. Sőt már Facebookon kint van a linkje, a weboldalra majd ki lesz rakva. És,hogy vagy az a terv, hogy havonta egy olyan két fejezet le lesz fordítva angolra és fel lesz töltve. Vagy az,hogy most csak így az első fel lett rakva megnézni milyen a reakció a külföldi embereket illetően. Eddig pozitív. És akkor, hogy ha kialakul külfödlnön is egy minimális rajongótábor, akkor nyomtatni és menni ki külföldre is. és akkor ott is árulni..
  • És így Anglia, Franciaország vagy mondjuk Londonban a Hyper Japan az elég nagy és nagyon sokan mennek a párizsi conra meg a bécsire.
  • F.D.: Igen, azt még nem tudom melyik lenne az ideális. Igen a bécsi.. Azt mindig mondják,hogy az eléggé komoly. Szerintem az lesz így az első con ami be lesz véve, és akkor megnézzük,hogy ott mi a helyzet. 
  • Hajrá! És dolgoztál -e már együtt más alkotókkal vagy mindig csak egyedül alkottad meg a képregényeket? 
  • F.D.: Egy rohadék vagyok és utálok csapatban dolgozni, gyűlölök . Hát nem is tudom sokkal jobb az amikor nincs kerete a fantáziámnak, hanem hogy tud szárnyalni. Mégha egy nagyon jó csapatban is vagyok, az akkoris teljesen más …
  • Korlátoz..
  • F.D.: Igen. Meg hát alkalmazkodni kelll a másikhoz és akkor az már nem az enyém lesz. Van egy ismerősöm, Pádár Ádám, Ő csinálja  pl Busó képregényt, az Epicline magazinnak egy mérföldköve az illető és ő szokott mindig kérlelgetni egy közös kiadványt. Most jött ki neki például a CSKA nevezetű képregény, ilyen macska antológia, abba is könyörgött,hogy én is csináljak egy macskás sztorit. Aztán végülis szerettem volna, de végülis hülye voltam és nem. Nem tudom tényleg rossz függni másoktól,hogy ha ilyen téma van. Azért szeretem megtartani hobbinak ezt a dolgot, nem azt,hogy vérkomoly munka. Egyébként nem is nagyon szeretném,sokan cseszegetnek azzal,hogy miért nem helyezkedek el grafikusi munkában vagy ilyesmi. És azért nem, mert félek, hogy akkor megutálnám a rajzolást. Teljesen más amikor úgy dolgozom ,hogy rendelésre, stb. , mint amikor azt rajzolom amit szeretném…
  • Igen..Meg lehet  egy cég grafikusaként tényleg megutálnád meg el is veszne az alkotói motivációd, nem is tudom egyéniséged,mert ott ugye annyira szabvány van. Szóval ezt teljesen megértem.
  • F.D.: Igen, igen. Egyébként ritkán szoktam is csinálni rendelésre rajzot,mert  nagyon utálom. Most pont Oscar-on ismerkedtem meg egy emberkével , aki megkért, hogy rajzoljam le Őt és a feleségét. És külön megkért, hogy karikatúra legyen. Karikatúra. Jó, de akkor készüljön fel,hogy az csúnya lesz, mert a karikatúrának az a lényege, hogy nem szép az emberke. Oké. Megcsináltam,elküldtem neki azt mondta hú, nagyon jó. Másnap ír, hogy felesége kéri,hogy lehetne -e kisebb az álla, lehetne-e kisebb az arccsontja, lejjebb hozom-e a haját a homlokán, úgyhogy na az ilyeneket miatt nem szeretném csinálni az  ilyeneket.
  • Megértem. És mi a véleményed a hazai képregényes szubkultúráról? És ezt összevetnéd a külföldivel, akkor mit gondolsz, mit mondanál? 
  • F.D.: Azt mondom, hogy fellendülő a magyar képregényes szubkultúra. Amikor én ezt elkezdtem csinálni sokan szkeptikusak voltak a laikus emberek, hogy ó hát de Magyarországon nincs ilyen, hogy képregényes szubkultúra, meg ez nem úgy megy és egyébként…De! Nagyon sok képregényes van, érdemes kinézni ilyen képregénybörzékre. Ott is annyi alkotó megfordul, csak,hogy mivel kis ország,kisebb is a hírnevük, stb. Az alapvető nézeteket tekintve nagyon sok képregényes alkotó van, vagy erősítik a szubkutlúrát.Nehéz összehasonlítani a külföldiekkel,mert ott tényleg az,hogy nagy ország, sokkal nagyobb lehetőségek is. Úgyhogy szerintem a lehetőségekhez mérten ez egy teljesen virágzó szubkultúra. 
  • Értem. És van-e olyan alkotó, gyűjtő vagy tag akit kifejezetten kedvelsz? Mondjuk ahogy említetted a barátodat, vagy másik képregényrajzoló, történetíró ilyenre gondolok. 
  • F.D.: Korábban mondtam,hogy nincs példaképem  Viszont aki megközelíti a példaképi státuszt ,az Molnár Gábor. Ő is szintén az Epicline-nak egyik fő karaktere. És szokott csinálni külön alkotásokat is. Például A munka gyümölcse nevezetű képregény, ami agarakkal foglalkozik, Pádár Ádámmal csinálták. Ádám volt az írója, Gábor a rajzolója. Brutál szépen rajzol és olyan szinten apró, kis precíz részletekkel dolgozik, hogy valami eszméletlen. Őt tudnám így gonosz vagyok egyetlen emberként kiemelni,hogy nagyon jól csinálja a dolgát. Egy az,hogy nagyon fogyasztható amit csinál, mert  a magyar képregényeseknél megfigyeltem, hogy az elvontság az nagyon megvan. Tehát az alkotói szubjektivitás, amikor , hogy nem azt akarom, hogy az olvasónak alkossak, hanem elvárom,hogy az olvasó ismerjen meg engem, szeresse meg azt amit én csinálok, tehát ez van meg a magyar képregényesek között. És a Gábornál meg abszolút az van,hogy Ő a köznek csinálja ez. Benne van a szeretete a képregény iránt, de akkoris …
  • Látod,hogy így a háttérben van igazábólés tényleg csak így a munkája van. 
  • F.D.: Nagyon fogyasztható… 
  • És akkor így válaszoltál is egyben az utolsó kérdésemre, hogy van-e példaképed? De akkor Őt lehet így elmondani? 
  • F.D.: Őt sem feltétlen példaképnek mondanám, mert a példakép az, aki mindig előttem áll,hogy na én ilyen akarok lenni. Én inkább úgy mondanám, hogy a Gábor a megfelelő kiindulási pont. Hogyha valaki képregényt akar csinálni, akkor azt mondom, hogy figyeljen rá,mert Ő jól csinálja azt amit csinál.
  • Értem. És attól,hogy Neked nincs más csak a Facebook, úgy értem nincs Instagramod ilyenek.Te követsz valakit így a képregényes szubkultúrából ezeken a közösségi média platformokon? 
  • F.D.: So-so. Igen. Az Epicline-t követem, a Gábort, Páldit. Ez is így gesztusból leginkább, mert ők egyébként nagyon lassan dolgoznak. 
  • Külföldiekkel tartod esetleg a kapcsolatot? Külföldi képregény rajzolókkal, történetírókkal?
  • F.D.: Sajnos nem. Nem nagyon volt még rá lehetőségem, hogy megismerkedjek akár egy-kettővel is. ..
  • Értem.
  • F.D.: Egy ilyen érdekességnek benyögöm, hogy a képregényembe elkezdtem belerakni valós személyekről másolt karaktereket. Már, hogy inspirált. Elsőre James Franco. Nem tudom mond-e valamit…
  • Igen.
  • F.D.: Róla mintáztam a Franco nevű karakteremet,és így azon gondolkoztam,hogy felveszem vele a kapcsolatot csak hát az nem úgy megy. Facebookon nem lehet így írni neki , e-mail címe sincs nagyon ami konkrétan hozzá jut, ezért kicsit fájó pont volt,mert nagyon szívesen .
  • Értem. Esetleg a Twitter az, amit néha kézbe vesz Ő is asszem .Lehet azt kéne megnézned.
  • F.D.:Ahaa,köszönöm.
  •  Én köszönöm még egyszer  az interjút! 

Barta-Eke Virág

image-1.jpg

 

A bejegyzés trackback címe:

https://kepregenyesbudapest.blog.hu/api/trackback/id/tr3712490645

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása